in the PONS Dictionary
I. kiferNO [kife], kifferOT French sl VB intr (prendre du plaisir)
| je | kife | |
|---|---|---|
| tu | kifes | |
| il/elle/on | kife | |
| nous | kifons | |
| vous | kifez | |
| ils/elles | kifent |
| je | kifais | |
|---|---|---|
| tu | kifais | |
| il/elle/on | kifait | |
| nous | kifions | |
| vous | kifiez | |
| ils/elles | kifaient |
| je | kifai | |
|---|---|---|
| tu | kifas | |
| il/elle/on | kifa | |
| nous | kifâmes | |
| vous | kifâtes | |
| ils/elles | kifèrent |
| je | kiferai | |
|---|---|---|
| tu | kiferas | |
| il/elle/on | kifera | |
| nous | kiferons | |
| vous | kiferez | |
| ils/elles | kiferont |